Zsámbék elég közel van ahhoz, hogy...
remek kirándulóhely legyen a környékén lakóknak Budapesttől Székesfehérvárig.
Zsámbék eléggé messze van ahhoz, hogy őrizze a vidék ízeit, a tradicionális vendéglátás szeretetét.
Zsámbék elég nagy ahhoz, hogy gazdag programot kínáljon a híres romtemplomtól a lámpamúzeumon és a zsámbéki medence kirándulóhelyein át a Zsámbéki Szombatok rendezvénysorozatig.
Zsámbék elég kicsi ahhoz, hogy még lehessen sétálni egyik helyszíntől a másikig, hogy ismerősként köszöntsenek az utcán vagy az étteremben.
Pl.: a Gabriele étteremben, ahol a vidék ízeivel, a magyaros ételekkel az igen széles választékú étlappal mindenkit szívesen látnak.
A Gabriele nem csak étterem, de pizzeria és fagyizó is. A kupon az étteremben használható fel.
A fagylaltozóban különleges ízvilágú kézműves fagylaltokat találsz, melyek kiváló olasz alapanyagokból készülnek. Meglepő, de a gyümölcsfagyikat gyümölcsökből készítik.
A kuponnal lehet ebédelni, vacsorázni, családdal és ismerősökkel menni, bringával megállni vagy kifejezetten autós kiránduláskor felhasználni, szóval jó étvágyat!
Zsámbék ajánlója
Látogass el hozzánk, tekintsd meg a 750 éves, maradványaiban is fennséges középkori templomromot, sétálj fel a Nyakas-tetőre és élvezd a természetvédelmi terület háborítatlan nyugalmát. A fárasztó séta után nyilván jólesne valami harapnivaló, térj be Gabriele étterembe, igyál a jóízű ebéd vagy vacsora után a környéken érlelt finom fehérborokból egy-két pohárral. Ebéd utáni aktív pihenésképp kulturális programot ajánlunk, keresd fel a Lámpamúzeumot, a Német Tájházat, vagy a Művelődési Ház valamelyik kiállítását.
A település területén talált és a Nemzeti Múzeumban látható leletek tanúsága szerint a hely már a pattintott kőkorban is lakott volt, jelentős kelta, római és avar leletek is előkerültek itt. A legutóbbi ásatások tanúsága szerint már az 1050-es években kőtemplom áll itt, amelyet a következő században tovább bővítenek. III. Béla király felesége, a francia király húga, a kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot és környékét. E család leszármazottai építik 1220 körül a korábbi templom helyén a későromán-koragótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke.
A XVIII. század elején megújított kastély, az 1737-39-es pestisjárvány emlékét őrző barokk kápolna és a kastéllyal szemben látható pestisszobor, az 1749-52 között emelt arányos szépségű barokk plébániatemplom, az 1791-ben épült emeletes, napórás iskola a kor építészetének különleges emlékei, a Szent Vendel- domborműves népi lakóház, amelyben a festett, sváb parasztbútorok gyűjteménye látható.
A XIX.század végén az időközben Óbudára települt Zichyek lakatlanul álló kastélyát a zsámbéki polgárok mentették meg a lebontástól. Megvásárolták a leromlott állapotú épületet, majd a Keresztes nővérek rendjének adományozták. A rend felújította és kibővítette a kastélyt. Előbb elemi iskolát, majd tanítóképző intézetet alapítottak. A kastély mellett felépítették a Josephinumot, amely az idős nővérek otthonául és kórház céljára szolgált. A nővérek hozták létre a Török-kút forrásából táplálkozó kicsiny tavacska körül a Zárdakert szép kis parkját is.
A II. világháborút követő kitelepítés igen erősen sújtotta a települést, lakóinak 94%-át veszítette el ekkor Zsámbék. A kis számú régi sváb család mellett Csallóköz, Garam vidékéről kitelepített és a Jászságból és Kisújszállásról idetelepített családokból formálódott újjá Zsámbék lakossága.
Az utóbbi két évtizedben érezhetően szűkebb környezete központjává váló Zsámbék jelentős műemlékei, európai hírű Lámpamúzeuma, a Zichy kastély és az 1983 óta a rangos magyarországi kulturális fesztiválok közé emelkedett Zsámbéki Szombatok, valamint az 1995-ben létrejött Zsámbéki Nyári Színház révén környezetén jóval túlmutató kulturális központtá emelkedett.